Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Hóvári János: Forgách Ferenc és a szultánfiak

mázasának, hogy az ne terjedt volna a szerájban, s arról ne hallottak volna a mindenre odafigyelő' követség tagjai. Itt jegyezzük meg, Derschwamnak viszont Máhidevrán eredetét illetően van sajátos véleménye. Megjegyzi, hogy vend vagy magyar eredetű lenne. Ám hozzáteszi, hogy mások szerint viszont cserkesz.

30 Forgách Simon is osztja bátyja és mások nézetét. Kommentárja a következő: „Én az Circassát hallottam, hogy feleségöl fogada volt, kiért az mufti megfeddette volt. És mikor az muftitól megkérdezte volna, mivel expiálhatná, avagy mi volna a poenája, az mufti megmondta neki, hogy háromszáz csapás az hátán. Meghatta az mufti elhalasztván, másnap odamegyen, és az császár egy selyemszőnyegre fekteti, háromszáz igen kicsin pálcácskát egy csomólékba kötvén, az hátára bocsátja nagy lassan. És az császár oífensája nélkül ilyen szép ravaszsággal exequálta az törvényt."

31 Forgách Simon itt téved, hogy ez a történet az első feleségre vonatkozna, mivel ez csak Hurrem kapcsán terjedhetett el. A mufti sokáig meg akarta akadályozni a szultán és Hurrem házasságát. Szülejmánnak először fel kellett szabadítania — ahogy ezt Verancsics is írja Govio kommentárjában — Hurremet, s csak utána vehette feleségül. A rabszolga-felszabadítást azonban különféle törvények korlátozták. A mufti így próbálta meggátolni a házasságot, ami tudvalevőleg nem sikerült. Hurremről szólva a következővel folytatja Forgách Ferenc: „Ettől az asszonytól született Szelim, Bajazid és Gihanger, valamint egy leány, akit Rusztemhez adott feleségül, azt pedig nagyvezíri méltósággal ruházta fel. (Borzsák István fordítása).

32 A felsorolásból csupán az 1542-ben elhunyt Mehmed maradt ki. Meglepő, hogy ez nem szúrt szemet Istvánffynak, aki Leunclaviusnál megtalálhatta volna a negyedik fiú nevét is, miként a Rusztemhez feleségül adott szultánlányét is. Ez utóbbi nevét „Chameria" a lap szélére le is jegyezte.

33 Mihrimán — így hívták a hölgyet eredetileg — nevét szintén Chameria alakban közölte Leuvenclavius.

34 (Hogy Istvánffy is ezt a sajátos névvariánst vette át, fontos filológiai adalék, hogy tényleg lapozgatta Leunclavius munkáját.) A két név egyébként megegyezik. A Mihrimah perzsa névnek, amely a szerelem hold-ját jelenti, a kawer hozzávetőleges arab megfelelője, amely arabul holdat jelent. Forgách Ferenc Musztafa halálát e két feleség Hurrem és Máhidevrán vetélkedésével hozza kapcsolatba. „Nagy vetélkedés dúlt az asszonyok között, meg fiaik között is. A zsidó nő ugyanis cselt forralt a cserkesz ellen: Szülejmán valamelyik éjjel a cserkeszhez akart menni, a zsidó nő nagy pénzösszeget ígért, csak engedje át neki az éjszakát; az pedig a pénz láttára tréfából átengedte. A zsidó no tehát elmondja Szülejmánnak, hogy nagy pénzen vásárolta meg a cserkesztől, és kérte, hogy nála töltse az éjszakát. Szülejmán utánajárt a dolognak, hogy csakugyan ennyicskére becsülte-e és áruba bocsátotta-e őt az az asszony, akit mégsem lehetne csak úgy árulni, és elzavarta a házától, Ázsiában