Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Rókay Péter: Fábián Literátus, Cserni Jován íródeákja. – Ábrázolások és tények
Ebben a költői alkotásban Fábián ferences felszentelt miséző papként szerepel. 6 Knezevic Milivojnak, ugyancsak a négyszázados évfordulóra írt, ,,Car Jovan Nenad" című egyfelvonásos tragédiájában Fábián literátus mint Cserni Jován papja és tanácsosa jelenik meg. Hogy katolikus papról van szó, az abból látszik, hogy „dominus vobiscum"-mal köszön el Jovántól és kísérőitől. 7 A felsoroltakon túl Fábián feltételezhetően szerepel más, Cserni Jovánról készült, ma már hozzáférhetetlen irodalmi alkotásokban is. 8 Alkalmasint azokban is mint ferences pap. Ilyenként említette mindenesetre Mijo Mandic az említett szoborcsoportról készült emlékmű avató ünnepélyén tartott beszédében. 9 Míg azonban a felsorolt irodalmi művekben, akárcsak a képzőművészeti alkotásokon Fábián literátus alakja háttérbe szorul Cserni Jováné mellett, addig Markov MIaden mai jugoszláv író „Smutnoe vreme" (Zavaros idő) című befejezetlen trilógiája első kötetének bizonyos értelemben ő a főhőse. 10 Markov Fábiánja, — akit ő, nem tudni, miért „Literata"-nak nevez — egy, legalább is rövid időre szintén Jován cár szolgálatába lépő ferences barát, aki ez alkalomból szakít szerzetesi mivoltával. Fábián szerepel ugyan a trilógia második kötetében is, de itt már háttérbe szorul más alakok mellett. 11 Ez a néhány mű lenne az összes művészi alkotás amely Fábián literátus emlékét őrzi. Ennek ellenére is megállapíthatjuk, hogy a művészet még mindig többet foglalkozott Fábián alakjával, mint a történettudomány. A történetírásban, akárcsak a művészeti alkotások többségében, Fábián literátus alakja háttérbe szorul Cserni Jováné mellett. A „Fekete Ember"-ről szóló impozáns mennyiségű irodalomból csupán egy-két tanulmány szentel mellékesen odavetve néhány sort Fábiának. Alakját tudomásunk szerint külön nem vizsgálta senki sem. Felhasználtuk tehát az alkalmat, hogy — élve a szervező szívélyes meghívásával — néhány Fábiánra vonatkozó tényt közöljünk a tudományos nyilvánossággal amelyet — szeretnénk remélni — sikerült megállapítanunk. (Itt tennünk ezt annál indokoltabbnak tűnik számunkra, mivel egyrészt Cserni Jován révén maga Fábián literátus is bizonyos kapcsolatban állt Szegeddel, másrészt mivel az eseményekkel, melyeknek részese volt, Czimer Károly, Bánkúti Imre és Szántó Imre személyében szegedi történészek is foglalkoztak. 12 ) A történeti irodalomban Fábián literátust mint ferencest az említett emlékfüzetecskében közölt névtelen, de Ivic Aleksának, a maga idejében elismert jugoszláv történésznek tulajdonított tanulmány említi tudomásunk szerint először. Mivel ez, a fentebb idézett szépirodalmi alkotásokkal egy azon évben, alkalomból és szándékkal jelent meg, ma már nehéz lenne megállapítani, hogy a Fábián ferences voltára vonatkozó állítás a művészetből került-e a történetírásba, fordítva történt-e ez, vagy éppenséggel egy harmadik „forrásból" merítették-e mindkét műfaj