Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)
Köblös József: A Jagelló-kori egyházi középréteg egyetemjárása
nek a hiteleshelyi munkához, a káptalan gazdasági és jogi ügyeinek intézéséhez, a liturgia végzésére és a tanításra. Az itáliai egyetemekkel kapcsolatban egyértelműen ez a helyzet. A 18 kanonok közül 13 rendelkezett már tanuló korában javadalommal: a későbbi fehérvári kanonokok közül Kretschmer Lőrinc mislyei prépost, Keserű Mihály tanulmányai végzése alatt lett boszniai püspök, Thurzó Zsigmond szepesi kanonok, Vitéz Mihály budai főesperes és veszprémi kanonok, Váradi Mihály és Fehérvári Domonkos fehérvári kanonok, Várdai Ferenc pedig fehérvári őrkanonok. Hetükkel szemben egyedül a Bolognában tanuló Szatmári Györgynek nem volt javadalma, úgy látszik, gazdag kassai rokonsága finanszírozni tudta tanulmányait 11 . A budai kanonokok közül Gosztonyi János és Paksi Balázs jár Itáliában, az előző ekkor esztergomi kanonok, az utóbbit bárói famíliája támogathatta 12 . A győriek közül Bodrogi Fülöp római tanulmányai alatt már győri őrkanonok, Nagylucsei István Padovában szintén győri, Dengelegi Ferenc pedig esztergomi kanonok. Kérdés, hogy a korábban Bécsben tanult Szombathelyi Gáspár miből fedezi padovai, a korábban Krakkóban tanult Csepeli Benedek pedig bolognai tanulmányai költségét, ana ugyanis nincs nyom, hogy javadalmuk volna. A pozsonyiak közül Sánkfalvi Antal és Balbus Jeromos járt Itáliába : az előző bácsi és váci kanonokként, az utóbbinak pedig velencei származása oldja meg a költségfedezés problémáját. Bécs és Krakkó esetében a költségek jóval alacsonyabbak lehettek a kisebb földrajzi távolság miatt, de az idejárok közt is vannak javadalmasok. A fehérváriak közül hatan : a jobbágy Bölcskei Mihály kalocsai, Fehérvári Mihály pedig tanulmányai utolsó évében győri kanonok. Fehérvári kanonikátusa négynek van : Bélai, a kisnemes Dersi és a középbirtokos Fegyverneki Ferenc egyetlen évből ismert, Fehérvári Balog Albert pedig bécsi tartózkodásának utolsó, 19. évében szerzi fehérvári és kalocsai javadalmát. A későbbi győri kanonokok közül ketten: Györkönyi Piber Zsigmond már egyéves krakkói tanulmányai alatt pápóci prépostként a győri káptalan tagja, Pápai Ambrus pedig Bécsben pécsi kanonok. A budai és pozsonyi káptalan esetében ez a jelenség nem kimutatható. Bármennyire is alacsonyabbak lehettek a költségek az itáliaiakénál, azért továbbra is kérdéses, hogy a javadalommal nem rendelkezők honnan teremtették elő? Bécsben és Krakkóban számos polgári és jobbágy származású tanuló tűnik fel (57 polgár, 6 jobbágy), igaz, hogy ezek nagy többsége nem is bírja egy évnél tovább (42 polgár, 2 jobbágy). A négy több évig tanuló jobbágy közül háromról feltételezhető, hogy kinntanulását földesura támogatta (Kajári István esetében a béli apát, Meszlényi Györgynél a győri püspök, Nagylucsei Istvánnál pedig Nagylucsei
