Zombori István szerk.: Az értelmiség Magyarországon a 16.—17. században (Szeged, 1988)

Köblös József: A Jagelló-kori egyházi középréteg egyetemjárása

A következő szempont legyen a származás. Az összesített arányok a polgárság túlsúlyát mutatják : báró 3 2% köznemes 24 19% polgár 66 53 % jobbágy 8 6 % külföldi 5 4% Az egyetemre nem járt személyek pontos adatait a fehérvári káptalan esetében már sikerült feltárnom, ezért ebben az esetben lehetőség van mélyebb vizsgálódásra. A kétféle arányszám majdnem teljesen fedi egymást. Ha a származási kategóriákon belüli arányokat vizsgáljuk, a következő megoszlás mutat­kozik : A bárók 66, a köznemesek 50, a polgárok 61, a jobbágyok 75%-a járt egyetemre. A bárók közül egyedül Bebek Imre nem vette igénybe a számára anya­gilag egyáltalán nem megerőltető lehetőséget. A köznemesek arányszáma igen magas, ami azt mutatja, hogy körükben is fontosnak tartott dolog az egyetemjárás, legalábbis az egyházi pályára készülők körében. A pol­gárok és jobbágyok körében érthető a magas arányszám : számukra az egyetem nemcsak tanulási hely, hanem a felemelkedésnek majdnem egyet­len útja. Mindössze egy jobbágy nem járt egyetemre : Madocsai Gergely, őt viszont valószínűleg Paksi István fehérvári kanonok segítette javada­lomhoz, aki a szomszédból származott, és nyilván már korábbról is­merték egymást 10 . A harmadik vizsgálati szempont az anyagi bázis kérdése. Nyilvánvaló, hogy az utazás és a több éves kinntartózkodás jelentős költségekkel járó vállalkozás volt. Ez a bárói és a nagybirtokos köznemesi családok sar­jainak nyilván nem jelentett különösebb anyagi megterhelést, de a kis­birtokos nemesek, szegényebb polgárok, és főleg a jobbágyok számára biztosan az volt. A nehézségek áthidalásának egyik módjaként a káp­talanok kanonikátus adományozásával fedezték pártfogoltjaik költ­ségeit, nyilván annak reményében, hogy később megfelelő tagokat nyer­A teljes tagság származási megoszlása Az egyetemjártak származási megoszlása báró 3 4% köznemes 16 23% polgár 36 51% jobbágy 4 6% báró 2 5% köznemes 8 19% polgár 22 52% jobbágy 3 7 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom