Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

49 VITTATÁS. Mert vonatván CF-húr, melly AD-fzárral egy-közü légyen, léfzen BAD-fzög=BCF-fzöggel (§. 111 ) ; tehát melly mérteke vagyon BCF-fzognek, azon mércéké léízen BAD-fzognek-is (§. 80; de BCF=4BF (§. 146); tehát BAD=|8F. Már itt BF helyett egyenlőt tévén, ezt: BD—FD, léfzen BAD=|ßD—iFD ; itt-is FD helyett egyenlőjét tévén, ezt: CE (§. 152), léfzen* BAD=iBD—*CE. A'-mi V, V. V. FOLYADÉK. §. 164. Ha AD fzegóból AN-érdeklŐ léfzen (Öfzve jővén E-D-pontok azon - egy N-pontban), BDij-is BN-ijra változik, CE-ij-is CN-ijra: akkor BANfzognek mértéke léfzen: iBN—4CN. Ha pedig még a' máfik AB-fzegÓbol-is AM-érdeklŐ léfzen, világos; hogy MAN-fzögnek mértéke VMDN—?MCN. NEGYEDIK. RÉSZ. A' Tért bé - foglaló hofzfzakról. MAGYARÁZAT. §. 165. Az Oldal (Latus) azon egy hofz, v melly a tóbbi között a' Térnek bé-foglalására alkaimaztatik. MAGYARÁZAT. §. 166. A' Három - fzög (Triangulum) nem egyébb, hanem három oldáiú kertelet. D JEGY-