Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

JEGYZET. §. 167. Mar mondottuk, hogy fzemegy, fem ktt egyenes hofz kerteletet nem tehet (§§. 40. 42); tehát a kerteletek közül leg - els'o a három-fzog, mellynek ki-mondhatatlan Jok tulajdonságai vadnak. Itt azt kell elsőben-is éfzr e-v ennünk, hogy, mivel minden három - fzogb

en hatot találunk, úgymint három oldalakat, és három fzögcket, a három-fzög hat - féle. Tudni -illik: az oldalakra nézve három-fele lehet; a' fzög ehe nézve-is háromféle. Ezekről moft mindgyárt fzóllunk. ÁLLAMÁNY. §. 168. A' három-fzögnek jele e' légyçn: A , melly ha három betők után így - tetetik : ABC-A , így mondafsek - ki : ABC-három - fzög : ha néha magánoffan így tétecik : A cíák így mondafsék - ki : három - fzög. MAGYARÁZAT. §. 169. Az Egyenlo-oldalú-A- (A'aeqiiilaterum) azon-A, mellynek minden oldalai egyenlők. Illyés az ABC-A (41-kép), hollott ABr=:BC=CA. MAGYARÁZAT. §. 170. Az Egyenlo-fzárú-A ( A-aequicru-, rum) azon-A, mellynek cfak két oldala egyenlő. Illyés a' DEF-A (4^-kép), holott DE=DF. » MAGYARAZAT. §. 171. Az Egyenetlen-A (A-Scalenum) azonA1 mellynek egy oldala fem egyenlő. Illyés a'. GHí A, (43-kép), holott GH>HI<GI.