Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

25 VITTATÁS. I- so Történet: Legyen azon pont: B, anelly egyenlő - képpen el-távozik C-D-pontoktól, az-az: legyen CB—

BD; hogy AB-függŐnek más akár -fii ellyik pontya-is, Például Apont, egyenlő-képpen fog el-távozni C-D-pontoktól, az-az: léfzen AC—AD, így vittatódikrneg: gondoltafsék ABD-kertelet meg-fordulni AB-hofz körűi: D-pont C-pontra efend (mivel CB—

BD), A-B-pontok pedig a' magok helyeiken meg-maradnak; tehát AC=AD (§. 97)A'-mi elö'fzer V. Y. V. II- dik Történet : Legyen azon pont : A , melly egyenlő-képpen el-távozik C-D-pontoktól, az-az: legyen AC—AD; hogy AB-fiiggonek más akár-mellyik pontya-is, Például B-pont, egyenlő-képpen fog el-távozni C-Dpontoktól, az-az: léfzen CB=BD

? az-az: Bpont közepén fog lenni CD-hofznak, így vittatódik-meg: ha B<pont közepén nem volna CD-hofznak, lenne más pont, Például E-pont annak közepén; de e' nem lehet: mert: ha Epont közepén lenne CD-hofznak, azon E-pont egyenlő-képpen távozna-el C-D-pontoktól (a' te államányod fzerént) A-pout pedig (a' köz államány fzerént ) egyenlő - képpen távozik - el C-D pontoktól; tehát AE-hofz függő lenne ( §. 95); de AB-is függő (a köz-állaraányból) ; teB 5 hát