Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

26 hát egy A-ponttól MN-hofzra két függő eshetne ; e pedig éktelenség volna ( §.ico ) ; tehát É-pont CD-hofenak közepén nem lehet. így fzőlhamnk akár-mi más pontokról-is; tehát cfak B pont lehet CD-nek közepén; tehát C8=BD; tehát B-pont egyenlő képpen távozik-e) C-D pontoktól. A'-mí másadfzor, 's-eppen V. V. V. TÉTEL. §. Ï04. Adatott ( MN. 16 - Up ) hofzfzat füg go ffcn ketté - vágni. MEG-FEJTÉS. I-fzer : A' czirkalmat fzem látomáft nagyobra-nyit^án, mint az adatott MN--hoíznak fele y M-N-végso-pontoktól, úgymint Kerek fzckektol, vonaffanak ijjak, mellyek magokat A-B pontokon kerefztüi- vágják. II-fzor. Ezen két A-B-pontok foglaltaffanak öfzve AB-hofzfzal ; azt mondom: hogy T-fzer: AB-hofz FüggŐ léfzen. II-fzor: MN-hofzfzat C pontnál ketté - vágja. ViTTATÁS. I-fzer : Vonatván AM-AN-NB-MB-hofzfzak ezek egyenlő kerekeknek súgárjai (amint a' megfejtésbői ki-tettfzik ) ; tehát A-B-pontok egyenlő - képpen távoznak - el M-N-pontoktol ; tehát AB-hofz függoifen áll MN-hofzfzon (§. 95). II-fzor : Mivel tehát AC-hofz Függő , és ennek A-pontya egyenlő - képpen távozik - el M-N-