Dugonics András: A tudákosságnak másadik könyve mellyben foglaltatik a föld-mérés (geometria) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomatottatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.2. (L.sz.87.16726)

(§. 25) ; tehát: *AC+iCD>!AB-4-iBD; ^-sz AC > Aß. A-mi V. V. V, FOLYADÉK. §. 99» Tehát AB-fiiggÓ leg-kurtább minden más hofzfzak között, mellyek azon A-ponttól MN- re efnek. FOLYADÉK. §. ico. Tehát egy adatott A-ponttól MN-hofzra csak egy ftlggo erefztethetik-le ; másként, ha többeket lehetne le-erefzteni, több leg-kurtábbak lehetnének. FOLYADÉK. §. 101. Mivel a' mértéknek állhatatosnak kel-lenni, A-pontnak MN-hofztöl el távozását cfak AB-fiiggo adhattya valósággal elo: mert a'többi hofzfzak végetlen fzámúak ; állandó pedig csak maga a' függő. FOLYADÉK. §. fos. Vifzontag : ha AB-hofz leg - kurtább a' többi hofzfzak között; annak függőnek kelletik lenni. Másként lehetne más AC-függőt vonni, melly legkurtább volna (§. 99), 's- ugyan azért lehetnének két leg - kurtább hofzfzak; ez-is éktelenség. VÉTEL. 103. Ha egy {AB. 1 S-h ép) hofz

y más valamclly {MN) hofzfzon fug g offen áll; es annak cfak egy pontya {B 7 vagy A ) egyenlő - képpen távozik-el CL máfik {MN) hofznak két pontyaitól {C-D tol), mellyek innent, és amonnant tétetnek, azon függőnek több pontyai-is egyenlő - képpen fognak el - távozni ama két pontoktól. VIT-