Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

ELSŐ CZIKRELY. A' Töredék

1 velős meg - értéséről. ' MAGYARÁZAT. §. i6f). A' Töredék (Fradio)nem egyébb, hanem valami Egelznek egy, vagy tubb réfzei. JEGYZET. §. 170. Példáid: IIa egy egéfz tukört darabokra törnél, ennek réfzei tor edekjei lennének azon egéfz tükörnek. Avagy, ha egy forintot gondolattal garafokra törnél, egy garas töredék je lernte az egéfz forintnak, melly itten fe töbre , fe kevefébre nem töretik , hanem éppen húfz garafokra. Avagy y ha ugyan azon egy forintodat gondolattal krajezárokra törnéd, egy krajezár toredékje lenne azon egéfz forintnak y melly itten fe töbre, fe kevefebre nem töretik, hanem éppen hatvan krajezárokra. FOLYXDÉK. 171. Meg-ketl tehát minden töredékben e'két dolgot visgálnunk: l-y'zer: Azon egéfz (Példiiil : a* forint) mi-nemá réízekre ofzíódik: húl'z garafokra-e'? avagy hatvan krajezárokra ? mert másként, ha azt mondom: egy réfzét érrem a' forintnak, nem tudhatod, egy galaít értek-e', avary egy krajezárt : mivel egy réfze a' forintnak egy garas-is lehet, egy krajczár-is. De ha azt mondom : egy réízét értem a' forintnak (midőn azon forint garaiojíra van véve,) mir ekkor