Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

57 ekkor egyebet nem érthettfz egy garafnál. ll-fzor : Azt-is jól éfzre kell vennünk: Azon határozott nemo egéfzbol (Például a' forintból) midőn garalbkra van TŐve, hány réfzek vétetnek? mert másként, ha azt mondom : egy-nehány réfzét értem azon forintnak, melly garafokra van véve, nem tudod, hány garait értek; mivel egynehány réfze a'forintnak (miden garafokra van véve ) lehet: egy, kettő, három , és több garas-is. De ha azt mondom: két rélzet értem azon forintnak, melly garafokra van véve, már ekkor bizonyos vagy benne , hogy csak két garait mondok. FOLYADÉK. 172. Tehát a' Töredéknek valóságos értelmére két dolog el - kerűlhetetlenól fzükséges : I-Izer : az Egéfznck neme. W-Jzor: azon egéfz' nemének réfzei. Mert ezekből egygyet el-hagyván, nem értheted valóságofl'an a' töredéknek divattyát, az-az: nyilván való erejét. ÁLLAMÁNY. §• 173. A' töredékben azon mekkoraságot, melly a' töredéknek réfzeit adgya-elö , nevezzük ezután : Réfzefnek (Numerator). Azon mekkoraságot pedig, melly a' töredéknek nemét jelenti, hívjuk : Nemezónek (Denominator). ÁLLAMAIN Y. §. 174. A' Töredékben a' Réfzeft írjuk felől; alája pedig (egy hofz vonatva) tegyük 2 CL a' Nemezőt: Például: és: 3)5 MA-