Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

••gS-seöB-Gß" 20—1—

2f IX. - =58. 2 Ezen kileticzeJik egyenletben a 2-nek divattyar X. 2=16 (§. 364). d harmadik lónak ára. A' nyokzadik egyenletben 2-helyett 16-t tévén: XI. *=i6—8=8, az elsó lo ára. À' hetedik egyenletben 2-helyett 16-t tévén: 20 1 16 XII. y= -—-—-=13. a máfadik ló' ára. 2 VITTATÁS. Mert az elsó egyenlet erre változik : 8 -k

1i'-fi7=25; az-az: 8-4-9-4-9—25, az-az: 25=25. A' máfadik erre: i8-hf-+xf = 26, íz az: 18-4-24-4-54=26, az-az = 26=26. A' harmadik eme: 16-4-1-4--^=29 » az-az: 16-4-4 -1-9=29, az-az: 29=29. A'-mi V. V. V. JEGYZET. §• 387. Az elobbeni Példában az elsó három egyenletnek mindenikében mind a három efmeretlen mekkoraság eió-adta magát, 's • ugyan azért d munka meg - nehezedett. Könnyebb léfzen, ha d három egyenletnek mind- egygyikében cfak két efmeretlen találtatik. 1 Akkor e kurta fzabáfokkal élhetfz : I - fzer : Kercftefsék - ki az elsó efmeretlennek (x-nek) divattya azon egyenletből, mellyben d harmadik efmeretlen ( z ) találtatik. Il-fzor: /