Dugonics András: A tudákosságnak első könyve, mellyben foglaltatik betö-vetés (algebra) / mellyet köz-haszonra irt Dugonics András. - Pesten : Nyomattatott I. Landerer Mihály betöivel, 1784. Koll.1.(L.sz.87.19726)

146 FOLYADÉK. §. 353. Légyen tehát ezen egyenlet: x

zz=za, hogy az efmeretlen jc-t efmeretes jegyétől 2-tól megfofzfzad, vonafsék-ki a' derek gyökér mind a' két tagból ; léfzen: > = Itt az x magánoffan maradott. VÉTEL. 354. Ha az egyenletnek mind a két tagja ugyan • azon - egy karra fel - emeltetik, meg - marad az egyenlet. VITTATÁS. Midőn az egyenletnek mind a' két tagja ugyan-azon-egy karra fel-erneltetik, az egyenlők egyenlő karra emeltetnek ; de ekkor megmarad az egyenlet (mert egyenlő gyökereknek egyenlők ugyan-azon - egy karok, a'-mint e' tudva-vagyon) tehát amakkor-is. A'-mi V.V.V. FOLYADÉK. §. 355. Légyen tehát ezen egyenlet : <f/x=a ; hogy az efmeretlen ^ -1 efmeretes gyökerétől: tói; meg - fofzfzad ; emeld - fel az egyenletnek mind a' két tagját a' harmadik karra , léfzen az első tag S/X^=2X\ (§. 276): már ezt: Xj fel-emelvén a' harmadik karra, léfzen: x\—x (§. 267), ofztán az elsó egyenletnek máfadik tagját fel-emelvén a' harmadik karra, léfzen : ű

3 ; tehát: már itt az efmeretlen x magánoflan maradott. FOLYADÉK. §. 356. Az elobbeniból (§. 355. ) ki - tetfzik , hogy, ha az egyenletnek mind a' két tagját fel-akarod einelüi valami karra , Vegygyik tagjában a' gyökérjelet