Dugonics András: Cserei egy honvári herceg / meg-magyarosította Dugonics András. - Szegeden : Nyomt.Grünn Orbán költségével és betüivel, 1808 (L.sz.Cs.Gy.851)

gy őződve:hogy 'aBal-szem soha mög-nem-gyó­gyúihatna. Maga pedig egy szemére vak-Urat maga mellett nem szenvedhetne. E' lött lé­gyön annak oka : hogy Sólommal öszv«-háza­sodott. Keressen Ura más leánt. Elegen mo­toznának Sepelben. §. XVI. Csereinek ínsége. A' viszssa-tértt Inast a 1 szóllásra kénsze­ríteni hamarjában nem löhetött. Azt gondolá Cserei: hogy Lépa (bújjában) mög-betegödött, éstalán mög-is-halt. Mert mi mást gondolhatott vólna felólle szegény Csereit A' sok kínsze. . rítés után csak ugyan ki-vallotta az Inas : mit 3 üzent-viszsza a' tökélletien tót leány. Nem mondhatni azt Cserei felől : hogy (ezt a' nem vártt üzenetöt hallván) igen na­gyon mög-szomorodott vólna. Régen néki* szoktatta szívét az illyeneknek el-türésökre. Ösmerte ő az emböröket. Jól tudta a' Fehér személyeknek ide-és-amoda hajlássokat, és velök-született állhatatlanságjokat. Jól tudt magának azon szerencsétlenségét: hogy, fő­képpen a' házasságnak dolgában el-nem-sűl tek gondolatai. Szomorúan ment mind-az'-által viszsz Marosbúi Revébe. Úttyában ezt a' gondo látott forgatta: Talán (úgy-mond:) mind-a' Visegrádi , mixíá-sl-Honvári házasság azé nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom