Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

4 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK pen: ne-talán-tán (ezen környűl-áliásokban nem akarván engedelmeskedni ) az Atyai parancsom latot vefzedelembe ejtse,' Jól ki-főzvén tehát előre-, mit kérdezzen toile? mire kérje elsőben; arra láttízattatott jutni: hogy saját Leányától-is tartana. Maga ment Gyula Etelkához. Ott egy. darabig külömb-féle befzédekkel élvén; addigaddig kerülgette , és egylzer-'s-mind kerítették Magzattyát : még ntóllyára a' Fő-dolognak velejére érkezett. Nagy-csenddel meg-kérdeztc tolle : ha, vele-egygy'ütt, nem vólna-é kedve fel-rándúlni Budára ? Ö Etelével két kocsin felfzándékozna, Zoltánnak üdvezlése, és Vezérségelt' meg-köfzőnése végett. Ott sokáig nemis múlatnának. Eleget tévén kötelességeknek, tüftént vifzfza-térnének. Iily gyönyörű fz'ép időkben , hafznára-is válhatna a' kellemetes utazás. Ha itt-hon maga maradna; a' hafztalan gondolatoktól könnyen el-emífztődné. Ezeket hallván Etelka, jól által-látta Attyámk gondolatait. Meg-ízomorodott elsőben. Az-után ezeket jelentgette: Hogy ha ez Ő édes Attyáuak parancsolattya lenne; ő ennek bizonyossan engedelmeskedne, fel-is-menlie Budára. De, ha Attya ollyas kegyességgel viseltetne hozzája : hogy ezt nem parancsolatnak, se nem kérésnek; hanem,' vagy jelentésnek, vagy Leánya' akarattya' kikom-