Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. II. SZAKASZSZA. 167 nak el-távozttok után, maga maradott az Attyával ; néki xneg-jelentette: hogy ama' Jövevény Etelét ( mint édes Attyának Vitéz-katonáját ) egy karddal meg-akarná-ajándékozni. Leánya' akarattyának éppen nem mondott ellene Ciyula; hanem meg-intette a' Kegyeit: hogy a' kardok közül a' leg-fzebbiket válalzfzaki, és egy Katona által meg-tifztíttassa; az-után mennél-hamarébb azon Ifionczra kösse. De Etelkának nem vala fzüksége ama' Katonára. Maga fogott hozzája. Nem-is tartotta eme' munkát dolognak ; hanem Etelével-való befzélgetésnek, és társalkodásnak. Ezen karának külső tekintete nem vala igen ritka. Hüvellye közönséges gyöngy-házakkal vala ki-rakva. Markolattya Elefánt csontból, minden czifra nélkül, faragtatott. Csupán fzíjja, remek-módra, hímezve láttfzattatott* De elég az: hogy valaha Atilának oldalát nem csak ékesítette ; hanem erosítette-is. Boldog Iften ! hány embernek ütötte-le gombját! hány Németet; hány Tótot ; hány Francziát hasogatott véle köröfztül ! Még-ekkor-is ( mint-egy nem-akarva ) Új-új erőltetésekkel ifzonyú módon mutogatta ama' hajdani irtóztatóságát. Ezen rettenetes Kard fzünetíen Atilának Nemzetsége mellett, mint valami ritka Kincs, nagy fzorgalommal meg-tartatott egéíz Árpádig. Ennek bóidogúitt Hitesse ( Nagy Magyar Afzfzony;