Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

126 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. fzony ; de egyfzer-'s-mind örökös fzánakodásrais méltó: hogy az irigykedő Halál , teltével egygyütt, nevét-is el-temette ) Etelkának ajándékoz, ta Udváron. Majd kitudódik az-után : mi ok vihette arra a' Fejedelemnét: hogy Tár házát e' kincsétől meg-fofzfza ; és, Árpádnak híre nélkül, Etelkának adgya. Nem csak más nagyobbakban; hanèm illyetén csekéllyekben-is meg-foghatatlanok az íítennek Rendelései. Mí olly gyávák vagyunk közönségessen ; hogy csak akkor imádgyuk, midőn Szem-bé-kötve-is éfzre-vefzfzük : hogy immár bé-tellyesedtteaek. E' Kardot tehát, Attyának Fegyver-házából, Szívének nagy örömével, arczúlattyának eltitkolhatatlan vígafságával, maga elo-hozván Etelka; így fzóllott Eteléhez : Én ugyan nein gondolhattam Hozzád illendőbb Ajándékot, Nagy Érdemű Nemes Leventa! mint ama' Szép Apánknak eme' hrres-neves Kardgyát. Ennek VITÉZ-KÖTÉSÉVEL (ein» fzávakat mondván, Etelére köti vala a' hé - hozott Kardot) SZENTELTT VITÉZÜNKNEK lefzlek Nemes Orízágunkban (37). Légy azon ÉrdeC 37 ) A' mí régi Magyar Eleink , magzattyohat a' Katonaságra akarván fzoktatni; ínég kis-korokhan Kecskékre ültették; és Nyilakat adcanak kezeik. be.