Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

§98 ETELKA' TÖRTÉNETÉMÉK kodásábatí mind meg tanulta, mind pediglen megfzokta. Ofztán ! a' fzokás terméfzetté válván fzívében, nehezen Szokhatott ez után ( a'-mint az illyetén fzeméllyekkel meg is történik ) az állhatatos fzeretetre. Ezek között az ebédnek ideie el-jöve. Midőn mindnyájan az afztalhoz ültenek, nem vólt az vendégek között egy ízem , melly Etelkát nem vadáfzta volna. Maga Árpád-is, fzemessen körul-nézvén az afztalt, midőn az eleuyífzett Szépet fzemre nem vehette, olly gondolattal vala felőlle ; hogy az utóisók között ( valami titkos okokkal reá bíratcatván ) elrejtezett légyen. Tiiftént meg - parancsolta embereinek : hogy ki-kereísék, és az afztal-f ŐhoZ ide mellé ultefsék. Árpád' parancsolattyának végbe-vitelére nem vóltanak serényebbek Etelénél, és Zalánfinál. Egvfzerre fel-ugrottanak fzékeikből; és, egymásnak izemébe csudáiiatos képpen tekintvén, nem külöraben járták körös-körül az afztalt; mint két éhes macskák a' meleg fzérdckec. De semmiképpen Etelkára nem találhattanak. Midőn mindnyájan nagy zíibajjal vannak; midőn erre-is, amarra-is hánnyák-vetik egéréfzo ízemeket; íme Gyulának egy katonája nagy lármával a' Sátorba toppana, ki Etelkának vefzedelmes állapottyá:, a' parancsolat ellen, fenhéjjázó fzavakkal meg-jelentette. Mert