Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

IOÓ . RÓMAI TÖRTÉNETEK. Maga Manlius-is (le-jövéu a' Kapitoliuvftm, és ezer újjoncival a' Galhisok ellen sebes nyar­galással eredvén) azoknak maradékjokat Aniérí vize mellett ineg-nyom'ta , meg-is-pocskolta. Midőn különös baj-vívásban ineg-győzött, 's-le­is-vetott volna egy leg-nemesebb Gallust ; an­nak nyakából az arany-láncot ki-vötte, és raa­gájéba tötte. Innént az-után Arany-láncos Man­Húsnak neveztetett ( Manlius Torquatus ). Hasonló-képpen új mellék-nevet toldott ma­ga' két nevéhez Lucius-Valerius-is; ki, midőn ( éppen ily veszedelmes baj-vívás után ) vete­ködŐ Társsának zsákinánnyát vallain hozná ha­za-felé; ez a' meg-fosztott Társsa pediglen ( egy kevés üdő alatt magához térvén ) erősen után­na löune, és szinte meg-fogná ; nem egyébb­képpen meneködhetött-raeg tolle; hanem egy Hollónak segítségével : mely a' futó Gallusnak szeme előtt szünetlen hadarászott, és így üdot adott Valcriusnak : hogy Féleihez szaladgyon. Ugyan-ezért Őtet Hollósinak neveztek ( Lucius­Valérius-Corvímis ). Egy-nehány esztendők után, a' Galhisohiak minden maradvánnyát úgy el-törlötte ( Vadimon­nevü tónál ) Dolabella Vezér : hogy a' Sénai Gallusoknak nevüket csak a* Tudósok tartanák emleközetjökben. Talán ezért veztetiek-cl egy lábig: hogy abból a' cudar Nemzetből egy se talál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom