Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

II. SZAKASZ. VI. RÉSZ. 79 találtasson ; ki, hogy valaha Rómát fól-gyújtotta, azzal dücseködhessön. A' Városnak ily veszedelmes el-égtte, és el-pusztúlássa után, vólcak a' Római ÜregÖk közül ojjak, kik a' népet a' hamuvá -lött Városnak ott-hagyássára, és, Tiberisen túl, a' Féiusokboz-való által-kőltözésre igen hathatósan ingerleni tudták. De meg-torkolta a' Vak-merőket eleven beszédjével Kamillus (19)« Megállíthatta Őket egy Köz-katona-is, ki a' Zászló tartónak kezeiből ki-ragadván a' Jelet; azt a' Kapitólmmnak ajtaja előtt nagy elevenséggel leszúrta, ezeket kiáltván Baj-társjai felé: FitézeW Itt leg-j óbban lakhatni \ HATODIK RÉSZ. Ä L á c i u m i Had. A' Gallusoknak el-üzettetéssök , el-is veszttök után ; Manliusnak, és Déciusnak Tanácsnokságjakban (Lásd a' 169-dik Tanácsnokokat) ismétt föl(19). Meg-vagyon Kamillusnak azon említött beszédje Líviusnál, L. V. C. 30; melyet, ha igen hoszszú nem volna , itten Magyarra fordítanám. Méltó-is lönne: hogy azt azok-is tudnák, kik deákul nem tudnak. Ki-vÖnni belölle Kamillusnak nagy lelkét, és a' beszédben hathatósánál. V