Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

"34 RÓMAI TÖRTÉNETEK. Mivel pedig az ilyen régi-szabású dolgokat az Iktatóknak hírök, és jóvá-hagyássok. nélkül meg-másolni nem löhetott ; elo-hívatta az akkori híres Iktatót Akcius-Néviust ; és őtet meg-kérdözte: ha vájjon az raeg-lehetne-é : a'-mit mostanában elméjében forgat ? Azt mondá Akcius: hogy az lohetségös lönne. Én pedig ( felele a' kiráj) arról gondolkodtam: ha vájjon azt a' koszörú-követ beretvával ketté-vághatnám-é ? Ketté-vághatod ( Felele Akcius ). Mondgyák : hogy ketté-is-vágta — Ez a' történet nagy tiszteletet szorzott mind az Iktatóknak, mind a' Jövendölésüknek, Ezek után: tüstént a' Sabínusokra esvén, el-Vötte tőllök Kornikulumot, a'régi Fikidneát, Krustumérumot, Amerioldt, Medáliát) Nomentumot. Nem akarván többet veszteni a' Sabínusok; meg-békéltek Priskussal, és vele barátságosan éltek. Ennek a' békességnek üdejében, csudálatos dolog tortént a' kiráji udvarban. Midőn Kornihdumot meg-szállották, meg-is-vötték a Rómaiak ; a' Város' Vezérjének feleségét-is el-fogták, és Rómába vitték. Ennek az aszszonnak gyászos állapotját ( mert Ura le-vágattatott ) , fő-képpen minek-utánna terhes Iéttét-is megtudta , meg-szánván Tanakvil-\áú)né ; ezen kiviil szolgai sorsát-is ( mert a' Fogjokat a' szolgák közé számlálták ) meg-könnyebbíteni kévánván; azt