Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

I. SZAKASZ. V

I

I

. RÉSZ. 41 Meszsze-terjesztvén intézeteit ; a' Várost ( ho&zá-adván az Aventínomi högyet) kővel kerítotte korul. Tiberis vizét-is híddal padoltatta-meg. Ennek a' víznek torkában Ostia nevezetű várost szállított, már akkor el-látváu a' követkozeudőket: hogy ( tudni-illik ) az egész világnak vagyonja és éledele ( mint valami tengöri Fogadóba ) Ostiába szállana. Ennek az Ankusnak Uralkodássá allat ( valami viszsza-vouásokuak szörnyűsége miátt) elszökött Korintusbúl egy Demeratus nevű görög Fő-ember ; és egyenesen Tarkvíniumba jött, Etrúriának nemes Várossába. Fölötte gazdag lévén ; itt könnyen meg-házasodott, és két fiat nemzett. Egygyikét Lukumónak, a' kissebbiket Arunsnak neveztek. Meg-hala, édes atyja előtt Anns, félterhben hagyván maga' feleségét. Ugyanezért : Annak terhérŐl semmit se tudhatott Demeratus ; ki-is (nem sokára Anns fia után ) meghala , és minden jószágát Lukumóra hagyta. Lukumó az-Után még gazdagabb léve ; elvévén egy igen-vagyonos leáat Tarkvíniumban , kinek nevét Tanakvilnak mondották. Látván pedig ez a' nagyra-vágyó Aszszony : hogy Ura Etrúriában semmire se mehetne ( meg-vetették tudni-illik ötet az Etruskusok: mivel atyját Vándorlónak tudták ) ; addig-addig beszéllett Ura «lőtt, még Ötet reá-beszéllötte arra : hogy R6C 3 tná-