Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

"34 RÓMAI TÖRTÉNETEK. mába mennyen, és ott próbálná-meg a' szerencsét. Reá-állott erre Luhtmó, és Feleségével egygyütt, minden vagyonát szekerekre rakván, Róma felé meg-indúlt. Minek-utánna Janiku'.um högyhöz értenek; egy Sas (gyongédeden leereszkodvén hozzájok ) föl-emelte Lukiwiónak süvegét, és (a' szekér fölött nagy rivadásra fakadván) ismétt a'fejébe tötte. Ezt a' váratlan történetet látván Tanakvil, és ( Etrúriai születéssére tekintve ) a' jovendöléshez-is értvén ; Urát jó reménnyel meg-tölti. Tudni-illik : maga-is nagy lelkű Aszszony lévén ; a' Római kirájságról, az Országok' meghódíttássáról gondolkodott. Bé-menvéii Romába ez a' gazdag Lukumó, igen jó szívvel fogadtatott. Meg-másolván Etrúriai nev ét ; magát {Római módra) TarkviniaiPriskusnak mondatta. Itt mindenekkel nem csak okosan, hanem pompásan-is bánván; ezen fölül a' FŐ-embereknek sok ajándékokat osztogatván : úgy el-hírosödött: hogy osztán Ankus kirájnak udvarába vétetött ; és a' kirájtól nagyon ineg-kevelretött. Itt, reá-bizott dolgaiban (akár a' hadbari, akár a' békesség' üdéjén) szorgalmatossan el-járván ; jelesen ki-inutatta magát. Magának sokat Ígérvén felolle a' Kirój, két neveletlen fiainak gond-viseléssét ő reája hagyta ; kérte-is : hogy ( annak üdejében ) Őket a' kirájságra segícs-