Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)
I. SZAKASZ. V I I . RÉSZ. 41 reá-vohette a' fene szíveket. Arra-is vitte ezekkel a' vér-szopó Nemzetet: hogy a' mit erővel , és másnak rövidségével kapartak ; azt a* Birodalmat imával, és igazsággal kormányozhatná. Élt a' Kirájságban negyven-három esztendeig ; és mivel semmi hadat nem viselt, bezáratta Janus' templomát. .j óvnának harmadik Kirájja Tullus vala. h'ostílius-vezetéket azért hordozott : mert annak a* Hostíliusnak, ki a' Sabinusok ellen a' Harcban elesett , és Hostília nevezetű Aszszonnak , nemes unokája vala. Ezt az embert maga Firfisége vitte ennyire. nctelét ki-csúfolták , és roszra magyarázták. HETEDSZER : Templomjokba semmi-féle firfiúnak nem vólt szabad bé-menni. Bé-mehettek a' feliér szeméjjek ; de ott nem hálhattak. NYOLCADSZOR : Ha ki Szüzességét íidö elótt el-vesztette ; a' Papoknak ítéletjökre kereködőtt. Ezek Ötet közönségesen elevente a' földbe ásatták , azonn a' mezőn, melyet átkozott mezőnek mondottak. KILENCEDSZER: A' Szűznek Kura-fiát az akasztó-fa alá vitették a' Papok ; és agyon-korbácsoltatták. NEGYEDIK RÉSZ. Tullus harmadik Kirájról. Ez
