Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

Valamint mostanában a Franciák; úgy keresték a Rómaiak-is ( széles e világra terjesztvén birodalmokat ) minden-féle-képpen a' Gazdagságot ; a Jíírt-nevet ; a Dücsoséget : Országjoknak végetlenségét, és ezekből sarjazó több e'-féle javakat, és Jószágokat. Minek-utánna mind ezekkel, torhg-teleteltek a nyughatatlanok ; meg-nyugodni akartak, nyugodalmok' üdéjén bele-úntak ; végtére el-vesztegettek. Valamint mostanában a' Franciák , úgy el-pusztították a' Rómaiak-is a Kirájokat; sött nem-is tűrték oly sokáig nyakokon. Ezek előtt a' Kirájnak neve oly utálatos rala : hogy, ha valaki valami rosz esetekről , avvagy kemény parancsolatokról akart emlékezni, azt kiráji parancsolatoknak lenni mondotta. Ä Kirájoknak szám-ki-vetéssök után ( hasonlóképpen, mint ei Franciák) Köz-jót szörzöttenek a Rómaiak-is. De mi lőtt belolle ? Azt kedvök szerént igazgatták a hatalmasabbak, kevesen boldogultak benne ; sokan el-vesztek. Csak SILLÁNAK gilotinja által többen vesztek-el nyolcvan - ezernél. R0BERSP1ÎRBE által-költözöttnek lönni láccattatotf S illának lelke. Olvasni fogód e Római Történetekben azt-is : hogy, ha az ORSZÁG' NAGT JA 1 magok között meg-basonlanak ; ha mind-egygyike leg-nagyobb Uraságra vágyódik ; ha a' törvényeket olyas Fokbállóknak Unni gondollyák , melyben cá szúnyog fölakad ;

t a darázs pedig körösztűl-veri magát ; ha a' szent-