Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

szentséges imákkal ( valamint a' mostani Tudóskák) csak szem-fény-vesztés-képpen élni akarnak ; akkor a Birodalom ( ki-fogyván immár nagy embereiből ) elsőben hanyatlik , az-után - osztán le-dől, el-isenyíszik. Mind-ezeknél többeket-is láthacc à Római Történetekben ; és mind azokat javadra fordíthatod. Tű-hogyre szödök még egy kevés intéseket : Fussad, Nici, a Játékosokat : hogy henyélni ne tanülly ; és kis vagyonodat el-ne-tékozold. Soha magadat legokosabbnak ne tarcsd , és másokat szamaraknak ne ítélly : mert egy barátod se lesz ; gyűlölni fognak mind-nyájan. Vajmi nehéz pedig jó baratok nélkül e' világon élni. Föl-ne-vödd a Szemét-embereknek azokat a' gaz szokássokat, kik másról semmi jót nem mondanak ; hanem mindenkor roszat okádnak. Bizonyos légy benne : hogy, mivel az illyetén Kura-fuiknak oly büdös a' lehelletök ; nincsen bején gyomrok. Ä leg-színescbb emberekkel társa'.kodgy : mert azoktúl fogod meg-tanúlni oá tisztességes beszélgetéseknek módját. Kik ezek előtt föl-nem-merik szájokat táitani ; ellemben, midőn a' maláta közé keverödnek, ott locsogni jól tudnak: azokat vagy alatson, vagy gonosz lelkueknek allícscsad. Ezekről a tollakról ösmérd-meg a' madarat. Ezek moslékkal bíznak, mint a' sövtések ; és a' földön mászkálnak, mint a giliszták. Soha nagyobbra nem mehetnek ; sőtt : meg-köszönhetik : ha, a' mely gyékényen ÜlA 4 nek,