Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

Engel Viduae ). Ezt a' könyvet olvassa , ki a' szent koronának dolgában el-igazúlni akar. HATODIK SZAKASZ. Pannóniáról* Meg -hódítván Árpád a* Tiszán-túl - és - innert lévŐ tartományokat ; Buda mellett körösztültétette Katonáit a' Dunán: hogy a' Pannonokra esSÖn , kik ekkor ( Szvatoplugnak kirájsága alatt ), Bécstől fogva egész Belgrádig (mindenütt a' Duna menttében ) szélesen és hoszszan uralkodtanak. így tehát Pannónia ( Kimernek bizonyítássá szerént ) magába-foglalta akkor Austriának nagy részszét, tudni-illik a' Céciusi högyekig Stiriát -, Karinthiát, Karnióliát, Vindusok' Marchiá" ját, Kroáciat, Sclavoniát, Bosniát, Szerviának egy részszét, és mostanában a' Dunán- túl fekvő egész Magyar - országot : az - az : a' mostani Magyar - országnak közel harmadát. A' régi üdokben egész Pannónia két részre vala föl-osztva; Fölsőre tudni-illik, és Alsóra. A' FÖLSŐBEN vólt

: Austria , Stiria» Çarinthia Karniolia, Vindusok' Marchiája,és Kroácia. hz ALSÓBAN vólt: Bosnia, Sklavónia, Szerviának egy részsze; a* Dwwwí-túHévŐ Mag<var-ox%7Ág egészszen. Föl-