Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

Fölső Pannóniát iímétt két részre osztották a' Rómaiak. Annak egy darabját ( melyben e' Vármegyéink vannak : Baranya , Tolna , Sümeg , Szalag Veszprém, Székes-Fehér-vár ) Valériának nevezték, Fh/mü-hérceg-kis-asZsZonyról, ki, Diofc/ecifltt-Császárnak leánja lévén, Geo* kenushoz ment feleségül. Alsó Pannóniában Skiavoniát, vagy-is azt a' földet, mely Száva , és Dráva között fekszik , Száviának - is, Inter amnensisnek-ï

s , Riparensisnek-is mondották , Viz-küzmeé, Partinak. Hogy a' Pannonok Testestűl-lelkestiil valóságos Totóé vóltanak, ki-teccik ^rpdd'-üdejébeiiélő híres-neves kirájjokból, ama' Szvatoplugbúl, ki Árpádnak nagy ellensége vala, de meg-verte őtet Usztibú-vezér, ki-is Pannóniának nagy részszét a' Magyar birodalom alá kénszörítotte. Én ugyan Szvatoplugnak kiráji Lak-hejét Veszprémbe hejheztettem abban a' könyvemben, melyet ETELKA cím alatt a' Magyar világgal közlöttem. Meg-nehezteltekegynenányan ezért, azt gondolván felőliem hogy ezt az újjümból szoptam. Jele: hogy Morva-országról - írott régi, és szinte azon - üdo-beli könyveket nem forgatták. Tehát azzal szájaskodnak, a' mit nem tudnak. Olvassák Dobner-Geláziusnak gyajtemenyjeit, in Prodromo Histoüá Hayeccü fub litt. ( aa.) Olvassák Pilarz Adolfnak « és Moravecz Ferencnek ily cíinü könyveit i Mo* D ta*