Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)
Ez-is immár le-allyasodott a* Gétai hanggal. Küldött Lakosok. 1. 3. Trist. Hue quoque Mileto missi venere coloni , Inque Getis Gr aj as constituere domos. El. 9» Ide lYlilétusból jöttek a' küldött Lakosok. És a' Gcták közzé tötték a' Görög házakat. Sükeretleu fold. Nam procu! a Getico litt ore vitis abest. Nam proeul a Geticis finibus arbor abest. El. 12. Mert a' Getai parttúl távol van a' szőlő. Mert a* Gétai szélektől távúi van a' fa. A' Gétai nyelv. Nam didici Getiçe , Sarmaticeque le qui. cep i que Tnter inhumanos romén habere Getas. Mert meg-tanúltam Gétáúl és Szarmatául szót lani, ^kezdettem Az embertelen Géták között névre kapni. Mivel itten azt mondgya Ovidius : hogy meg-tanúlta mind a' Gétai, mint a' Szarmatai nyelvet, ki-teccik : hogy e két nyelv külöinbözik egy-mástnl. A' Szarmaták bizonyosan Tótul beszéllottek. A' Gépedig más valamiuyelven; mely mind-azVáltal (a-mint Tragus, és Strábó írják) a' Dáciai nyelvvel egy vala. Hogy pedig a' Dákusok Szittyiából eredtek, meg-bizonyítottam ez-elott : a Géták-is tehát Szittyiai nyelven