Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Parittya szájából hánnya a' galacsint. Fen hordozza fejét, mint az. a' kutya á' szálláson, melynek a' tejes fazékon ütötték meg orrát. Csúfot üz mindenbűi. Föl tötte az Orbán' süvegjét, l) Mindennel ki köt. Fel dundorította kis orrát. Mindent tövei, högygyel fel forgat. Úgy reá tartya magát, mint a' pénzes malac. Meg nem férhec vele egy padon. O az első minden korcsmában. Előtte a' Bíró is csak fity. Fél szemét se veti másra. Mely leány soknak kosarat ád, végtére is csak ahhoz mégy en, a' ki el veszi. 2) 1) Méhész Orbán egy nevezetes falusi 13író maga méltóságos beszédgyeivel arra vitte a' falunalt esküdtyeit : bogy, ő maga süvegesen szóllott; a' többi ötefc süveg le téve hallotta. Sokáig bírta ö a' falusi elsőséget : mert valóban meg is érdemiette. Minden esztendőben gyarapodó méltóságát nem szenvedhetvén tovább az irigykedő esküdtek, Bírónak mást választottak, de az előbbinél sokkal alább valót. Ki is tapasztalván azt: hogy annyi böcsületet nem adnának néki, mint az előbbinek, el kérte annak süvegét, és vele a' falusi gyűlésben ineg jelent. Mondgyák: hogy Orbán süvegének láttára, tiszteletére hajtotta az egész gyülekezetet. 2) így járt hajdan egy Német kis aszszony , ki sok szép iliakon ki adván, végtére egy görbéje léve. Házassága után, ki ment egyszer az erdőbe előbbi szeretőji közül egygyikkel, ki is a' betzéd közben meg kérdeato ötet: II. Rész. Példa Rész, E