Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

171 Holló a' hollónak nem vájja ki szemét. Ravaszságnak jeles edénnye. Az örökcis sírás alattomban való nevetés. Csalfa ember. — Rókával forgott. A' köhögés igen jó mentsége a' ravasz kántornak. Káposztás kertbe néző tele ravaszsággal. Hallgat, mint tetű a' var alatt. Re illene ravasz embernek. Egy se Cigány, a' ki nem csere csaló. Ravasznál is ravaszabb. Mennél jobban sír az aszszony, annál hamarébb akarja a' férfiat meg csalni. ' Vigyáz a' szóra, mint disznó a' cseresnyés ganéra. Az ördögöt is bé tudná meszelni. 1/ Róka most a' világ, bölcs a' praktikában. 1) Asztal alatt keveri a' kártyát. Gyújtott lámpással is ámittyák a' verebeket. *) A' róka minden állatoknál ravaszabb. Hasonlít a' kutyához , még ugatással is. De testtye hoszszabb, és lágyabb szőrrel vagyon bé födve. Farka is tömöttebb, és sárgább. Karcsúbb a' farkasnál. A' mit a' farkas erővel visz végbe; azt a' róka ravaszsággal végzi. Lukakat vagy csinál magának; vagy a' borzzét foglallya el ; vagy ha annak erejével nem bir büdösjet csunyit lakó helyében, és ezzel a' borzot ki kergeti. Eledele a' ravasznak sokféle. Tyúk, galamb, fogoj, fiatal nyúlak (mert a' véneket eí nem érheti), oszik tojást , mézet, sajtot, almát. Meg eszi az egereket is a' kígyókat is (ha éhes). Gyíkokat is vadász, rákokat is. Szereti a' szöllött. Lukai többen vannak: hogy a' kufyakat meg csallya, és hamarébb el illanthasson. Éjszakon fehérek , vannak feketék is, melyeknek bőrök leg drágább.