Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

i/o Rókával béliéit, róka mállal prémzett. A' ravasz nyely bika alá is borját tehet. Szárazon mosdik. 1) Rókának róka a' fia, farkasnak farkas. Mézes madzagot húzott a' szájján. Egy újjával hozzádra, a" másikkal tüledre mutat. Két színű kendő. Nincs oly meg aggott ravasz róka, mely utóllyára kézre ne kerüllyön. Kevés róka kerüli el a' csávát. Egy szájbúi hideget is meleget is fúj. Egy csöpp Magyar vér nem foly erejében, Róka beszéli szájjábúi. Tudgya a' róka farkát csóválni. Csalárdi — Rókát szopott. Szeme se áll Isten igazában. Csapja a' levet. 2) Róka mállat szeret mente' béllésének. Tapogatva jár; mint róka a' jegen Sz. Mátyás" tájjában. Szárazon mossa lábát is. 1) Az olyan ravasz politikás emberekrül mondgyák, kik szép beszédekkel, és édes szavakkal élven egygyik ke_ zöket szünetlen a* másikra forgattyák, és szárazon mosdani láccattatnak. 3) Midőn a' Magyar aszszonyoli vagy hízelkedni , vagy jó baráttyaiknak kedveskedni akarnak; őket ebédre híván, oly levessel szolgálnak, melybe tojás sárgáját vervén azt kanállal csapkodgyák, és ezt leg jobbnak állíttyák. Mihelyt észre veszik tehát : hogy a' gazd' aszszony csapja a' levet ; tüstént észre veszik : hogy ezt nem ok nélkül cselekszi.