Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

A' fényes ígéretnek leg kevesebbet higygy. Egy hitván lasnakért el ne hadd ágyadat, l) Másnak kárán ne örülly. Tudd meg: honnan fúj a' szél. A' fényes fölhönek Mosolgó Fehérnek. Mennykövétül retteghecc. A mi másé nem a' tiéd. Nevess; de ne mindég. Nincs jég alatt gerenda, se a' vizén rakonca. Ha fel kötötted a' harangot; harangozz* A* macskát ne állásárúi, hanem ugrássárúl ítéld. Morogjon Varga Pál, csak jó csizmát várjon. Ha a' lú'rugdos, végy el az abrakbúi. Ha község vagy, még azt a' báránt se szeresd, mely akkor is hallgat, midőn megnyírik. Böcsüld ellenségedet: ö mondgya ki hibádat. Hadd búsúllyon a' ló , elég nagy a' feje hozzá. Adgy kevéshez tpbb kicsint, garmadád is lesz. Büdös követ tűzbe ne hiracs : meg fulladsz. Magadtúl ne szánd. / Másét ne irigyeld. A' hatalmasnak hátat ne fordícs. Magadéval bé érd , máséra ne szorúlly. Ha eszed van adósságot ne csinálly, el veszted a' hitelt. j) Lasnak szó minden azor^liitvánságot bundát, gyeként zsákot tészen, melyet hogy rajta heverjen magunk alá teszünk.