Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

vâ\/\ /v xv*» •

J0\r~ aa/' 27 Meg olvasták az oldal bordát mind'a' kétfelől. Meg adták néki. Farához kötötték a' sarkát. Ki vetették eb rúdon. 1) Húrt kamóltak bélébúi. Egygyenként szedték ki szeme' szőrét. Egygyenként verték ki záb fogait. Lakatot vetének locsogó szájjára. lölle egy szeletet. Meg neheztelt Fiára a' Gazda-, de (a' vendégtől való sz ' gyeiletében) semmit se szóllott; hanem (miuekutánna a' vendég ki ment), hogy kenyeréhez sodort is hozzon : ekkor elő vette a' Gazda nadrág szíjját, és fiát una.mas paraszt kunyorálássa miatt jól meg nadrágolta, ezzel a' szobábúl ki ment. Csak hamar osztán bé ment sodorával a

: jövevény vendégbe» (ott nem lát vén a' Gazdát) annak fiát magához szállította : hogy meg- fogná szegni a' kenyeret , melyből néki i; adandana egy darabot. A' gyermek erre . dei-i szen (úgymond) szelt már nékem Apám Uram egy bőr késsel fehér kenyeret. 1) Az al földi lakadalaiakban sok kutyák gyiileköznek öszsze : hogy az e! h nytt vetett koncon rágódhassanak. Marakodássokat e! únván a' legények lukat csinálnak a' nád falon. Ketten osztán egy hoszszú rúddal.az udvarbúi ki mennek , és így a' rudat a' luk alatt tartyák. Intenek osztán az udvarban maradott suttyóknak : hogy a' kutyákat lukra hajcsák csupán ezen eg-y szóval: lukra. Ezt értvén a' kutya, midőn a' lukon ki búvik, ezek a' rudat (hasok alatt) fel kapják, és így a' kutyát a' levegőbe lövik. Az eb rúdon ki hányattatott kutya, nem egy könnyen megyen bé ismét a' lakodalmi udvarba , mg elégedvén azzal: hogy* ép lábbal, fővel, oldalbordával haza szaladható«.':.