Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

»#sAXVAX* /V/VAX \AXVAA\T* Föl nem ér eszével. i) Meg találta szarva között a' tögyet. Nem tudhattya eszének hasznát venni. Bolond, ki a' fának gyümölcscsére néz, magasságát pedig nem tekinti. 2) Nyárson süti a' tejfölt. ^—— Van lova, de nincs kocsissá. Azt se tudgya : tök é ? vagy túrós étel. Korpája sincs, még is lisztet akar árúlni. Ki mentek a' fölső várbúl. Maga nevét is el felejtette. Nem fér a' tök fejébe. Kemény a' feje bőre. Kés nélkül akarja szelni a' kenyeret. El adta a' szöllöt, és sajtot vásárlott. Ökrön dederunt, szamáron tulerunt, Üres a' Föl ház. 5) 1) Egy ostoba gazdának liordajábúl melyei csapra vetett szünetlen fogyott a' bor. A' szolgáknak lopó töközésekrül gyanakodván, fölül a' hordónak szájját bé pöcsételte. Mivel i<ry is csak ugyan fogy dogála a' bor ; el beszéllette szomszédgyának az egész történetet. A' csapot látván a' szomszéd : hát azt (úgymond) föl nem érheti fend eszével: hogy e' csapnál fogydogálna a' bor. Az lelietetlènség (monda a' gazda) hogy a' csapnál fogygyon : mert én ott mindenkoron elég bort tapasztalok; fölül köll tehát a' bornak kevesebbedni, mert ott mindég nagyobb az üresség. 2) Ezzel a' köz mondással oktatták Nagy Sándort a' Sciták, a' mint Cur ci us írva hagyta. L. 7. C. 21. 5) Egy magos szál bolondnak igen gyönyörű vala termete. E'dolgot midőn csudálaná egy Ir, azt mondotta âtsâmà^ÊÊtàà