Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

77 Egy tehén nem csorda. Egy tehén nem gúlya. Szolga nem Ur. Tót nem ember. 1) Taliga nem szekér. Madzag nem kötélParaszt nem nemes. Egy ember nem szám. Egy sátor nem vásár. Egy nap nem a' világ. Egy szó nem ember ölés. Pénz nem garas. Marok nem véka. Egy juh nem nyáj. Egy kanca nem ménes. Egy ökör nem gúlya. Egy malac nem csürhe. Kása nem étek. 2) ,T> • 1) A' kuruc járásban ide tova nyargalódzván a' kurucok-, egy Tót emberre vetették szemeiket , ki ugyan szalad vala előre. Utánna a' kurucok azt kiáltották : Meg álly ember! Melyre amaz a' szaladás között azt felelte: Nem vágyom én ember, mert én Tót vágyom. Ez után még jobban előre hánta a' görcsöket, s) Ezt a' szavat étek, vagy étel nem igen szórogattyaa' Magyar minden eledelre: hanem mind egygyikét maga nevén nevezi, például: add elő a'levest, a'tehén húst, a' gombócot. Csupán csak egyhez ragasjctya az étek, vagy étel szót; úgymint: add elő a' túrús ételt, az akár galuska, akár metélt, vagy akár mi más légyen. Azt tartyák tehát : hogy a' Magyarnak csak egy étele vagyon. Jól mondgyák tehát : hogy a' kása n«m étel; mert soha se hallani: hozd hé a' kása ételt.