Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

«66 SZITTYIAI TÖE.TÉNETEK, A' többi között az mondotta Juliánnak ti Követ, hogy egy Tatár-sereg Német-ország felé nyomulna: 's-roár-is ötnapi járó földet utazott, miütl-az'-által : még más egy sereget várna, mely ez-előtt Persiának pusztítássához fogott, és azotin elég régen dólgozik. Azt-is mondotta a* Követ: hogy (Tatárországon kivtil) sok Nemzetek laknának, E~ 2ek mind magossabbak , mind temérdekebbek volnának a többi Nemzetnél, de nagy fejők; még se illene testtyökhöz. Mondotta azt-is • hogy ezek a" Csudák ki-akarnának orszájokbúl ütni. Kik éllenök állani merészleuének ; azokkal keményen megfognának vinni. El-pusztítani minden tartományokat, Sott, azoknak se fognának legkissebbet is engedni, kik (szántt akarátbül) meg-adandgyák magokat. Ezeket hallván a* Fráter ; nagy kéváncsa érközött a' Haza-menetelre, Nagy buzgósággal kérték ötét az ott-lévq Magyarok : bogy nállok maradgyon ; de ö ezt (két okokra) nézve) nem cselekedhette. I-szer : azért : mert, ha a* Pogány Magyavoikrül meg találnák azt a' Keresztény Oroszok hallani : hogy a" Katolika hitre hivatalosok, ezt ezek nagyon fájlalnák, el-se-szívelhetnék. Ök minden útak'-módokra vígyazzának, 's-foképpen attúl tartanának : ne-hagy ti Magya•• tok