Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. IV» SZAKASZ, 253 rók (ha ezekkel is egy hitben lennének) a' kö­zép-országot egészen meg-hódítanák. Il-íííror : hogy haza-kéváükozodta' Fráter; annak másadik oka ez vala; hogy ^ha itt meg­találna halni) haszontalanok lennének minden; faradozássai. Tudta : hogy maga se töhetne sokat ezekkel. A' Magyar atyafiak se tun­nák, hol keressék ezeket. Mivel csak - ugyan észre-vették ezek: hogy a' Fráter el-kévánna tőllök, búcsúzni; a' haza menetelre más utat mutattanak néki. Meg-is i dúlt Kürosztölö S-Jánosnak ünnepe előtt három nappal. Mind szárazon mind vi­zén, Karácson után két nappal érkezett Ma­gyar- ország' szélére. Az Oroszoknál és Len­gyeleknél lovaglott. Midőn a' Morduinok' tartománnyokon. ment körösztül ; ezt a' határt leg-kegyecle­nebbnek lenni tapasztalta. Legénnek se tar­tyák azt, ki sok embereket meg-nem-őlt. Mi­dőn a' Leventák közül valaki vagy az úton, vagy az úccán jár ; mellette hordozzák a­zoknak az embereknek koponyájokat, kiket e' világbúi ki-végzett* Mennél-többek a' fe­jek ; annál vitézebbek a'Leventék. A' ko­ponyákbúi poharakat faragnak, és belőllök isznak. Ki embert nem ölt, meg-nem háza­sod hátik. JQ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom