Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. '8 f száriak azon mártván, melyen Árpádot lovagol­ni hallotta, a' Magyar Fejedelemnek ellenebe ügetett. Mind-a'-két ellenköző tábor (minek-után­na egy-másnak Szem-közébe érkezett) szem­meresztve állott. Mivel ekkor az nap al­konyodássához közel jött; ügy teccett : mint­ha (e' mái napon) a' csatához fogni nem akar­nának. Mind-az-által (egygyik Rész a' másik­túl tartván) egész éjjel semmit se aludtak. Meg-nyergeltt Lovaikat kantár-száron tartot­ták ; és így vagy mérgelődve virrasztottak, vagy szundikálva nyugodtak. Hogy az-után az üdő röggelre iparkodni kezdett ; a' hajnalnak ki-hasadtakor mind-a'­két tábor talpra állott, fel-is-fegyverközott. Az a' győzedelmes Fejedelem (Árpád), kinek igazgatássa alatt annyit nyertek immár a' Magyarok, most ment (Személyesen) leg­először az ütközetbe. Az egek felé emelget­te szemeit. Könyveinek le-csordúlttában a* Magyarok' Istenét láccattatott kérni: hogy an­nak az el-bízott Bolgár vezérnek nyakasságát meg-tojje; a' hív Magyarokat pedig segícscse. Mint-ha a' Magyarok Istenének szent ihle­lésseit érzette vólna magában ; Orcájának bo­rongós álladalmát egyszeriben ki-derítetce» Fel-kötvén oldalára a' kardot, evet-könnyység­gel szög-lovára-is fei vetvén magát, az egész G a esa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom