Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

loo SZITTYIAI TÖRTÉNETEK. csatát (annak rendgye szerént) el-igazította. Vitézzeinek arccok előtt állván, hozzájok e' szavait mondotta : * Szittyái Magyarok ! Győzhetetlen vitézek ! íme ellenetok mernek támadni, azok a' bolgárok, kik (soványságjok miatt) annyira jutottak : hogy magok után árnyékot se vethetnek. Segítségökre hivták a' Görögöket, kiknek szájok (valamint a' Harcsáknak) nagy; de hal-héjjok nincsen : hogy magokat ellenünk bé-paisolhassák. Lobas Simont (nagy Bolgáriának vezérjét, másadik Segédgyöket) jó kaéonának tartom; de alatta-valóknak (valamint a' szúnyogoknak) semmi velejök. Egygyiktíil se féllyetek. Oldalatok mellett a' ki-köszörült kard ; kezetekben a'hogy ös tőr. Mög-ne-engedgyétök : hogy ezek a' Zsiványok hírötökben csorbát ejcsenek. Mutassuk-mög nékik : hogy Szittyái Ma' gyarek vagyunk. Rajta fiaim - - §. 6. A' verekedés. A" Fejedelemnek ezen szavait, esuda, mely buzgóan hallották a vitéz Magyarok. Buzgott a' vér szívökben. Ugyan-azért : alig várhatták: hogy a' Fejedelem a' Rajta fiaimat. el-raondgya. T \ '• K ' Le-