Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

66 AZ ARANY PERECZEK. KILENCBE DIE. RESZ.' ' , -r.j d -! . • AKÖSNAK ÍTÉL ETE. y' ) I , \ 0 ... . c E

zek így el-végeződvén Juliána ugyan a' Barlangba bé-méne. Itt nem kevés ideig könyörgött Teremtő Iftenének : hogy úttvát meg-fzentellye 9 és azon igyekezetét, mellyel Akós előtt édes Attyának Sorsát jobb karban helyheztetni akarta, fegélni méltóztafson. ügy tettfzett Juliánának, m'iiitha az Iften nem könyörülne esedezéseim Egy Kányát hallott fzomorúan vifitani a' közel-lévi> fának egy ágán. Ezt ö fzomorú jelnek lenni allította. El-sült azomban a' Puska; a' Kánya le-fordult. Akós tudni-illik: már ez előtt a' Rókának végére járván; midőn, ígérete fzerént, Báttyához vifzfza-téme a' véres Állattal, meg-fzemlélte a fivító kányát, és, hogy tőtve ne vigye haza Puskáját, reá-lőtte nagy fzerencséfsem Mind ezzel, mind a' Rókával Gyárfás* barlangja felé menvén, mmek-utánnak hozzájok érkezett , őket meg-köfzontötte. Igen jó fzivvel látták Ötét mind Gyárfás, raind pediglen Vernika. így &Ó11 a pedig AKÓS&