Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

I. SZAKASZ, VIII. RÉSZ. 6i GYÁRFÁS: Meg-ne-retteny, fzerelmes fiam—-Jöfzte közelebb—Még-is közelebbi—ímhol vagyon édes Húgom Vernika. Semmitől se félly édes kedves Juliusom. Ezen fzavak között meg-hajtotta magát Juliána mind Gyárfásnak, mind Vernikának. Azután: eme' Fejedelem-kis-afzfzonyhoz közelebb menvén, annak kezeit nagy alázatofsággal, és nagyobb ízein érmeteíséggel meg-csókolta. Örvendett ennek Gyárfás. így fzólla' Vernikához JITLLÁNA : Különös fzèreucsémnek tartom ezen történetet, mellyben Fejedelmi Kis-afzfzonyságodnak illy véletleníil udvarolhatok. VERNIKA: Vallyon, mit kefesel Te itt, ezen únalmas magánofságban, kedves kis Remetém ? pedig még sárga csi^máffan ? ( 8 ) JULIÁNA : fei fel- vonyogatván vállait: Kegyelmes Fejedelem Kis - afzfzony í - • E 3 Ju(8) A' Csizmák Jzinerul így ír Alt orj ai Báró Apor Peter : Bizony a' fekete csizmát fe vifelte fenki; hanem a'-ki gyáfzolt. Dali csizmát fem vifelt más fenki , hanem ama' nagy emlékezetű Ur Kornis Gáspár. A' • mit itt Dali csizmának' hív Apor Péter , azt májutt Deli csizmának m or. ágyak, és általa bőven eltcrjedett esizmdkat értenek- Mindj a* Deli fzót, mind a Csizma Jzót a' t'úróköktől vettük.Deli legényeknek, deli leányoknak-is az.yk.at mondgyuk, kif mind magojjan fel - nfttek ; mind, magofságokra nézve , bőven el - terjedtek.