Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

I. SZAKASZ. VI. RÉSZ. 39 HATODIK IRESZ. " AKÓS GYÁRFÁSSAL. J

elen volt valósággal Akós a' vadáfzaton. Ezen Fejedelemben nagy vólt az éfz ; de, heves cerméfzetére nézve, igen fzáltingálló. Ugyan-azért: azon Uralkodók' Példája, kik hathatóílan bé-nem-tekinthetnek egyfzerre azon embereknek fzívekben., kiket Tanácsnokoknak válafztauak, és így későre vefzík éfzre, hogy meg-csalattattanak. Ennek kedveffebb embere nem vala Schelmajernél. Nem - is másnak javallásából fzított a' Torok Udvarhoz, mellynek közben • vetésével a' Fejedelemségre juthatott. Nagyobbra mehetett vólna , ha magát kicsinnek lenni iímárhette volna. Még a' vadáfzatban -is fzerette az elsőséget. Bofzfzonkodott azokra[, kik hamarébb le - ejtették a' czímeres vadat. Ekkor egy nagy Rókát véve üzobe vadáfzfzaival. De éfz re - vévén, hogy a' meg-ijedett állat Gyárfás - báttyának barlangja felé vette csavargós úttyát, nagy t'úzességgel utánna eredetű Fei-vala még vonva Puskájanak kakaffa, midőn Gyárfás előtt termett. Gtet , mint - egy futóig 3 így fcóllítá - meg AKÓS;