Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

V. SZAKASZ. II. RÉSZ. 3

8 T RIMAI : Leg-alabb csak azt engedgyemeg Fejedelemséged: hogy egy nap'vifelheffem a' Káplár- pauzát. AKÓS : Igen nagy gyönyörűséged lehet a' Káplár - páezában. Mi oka lehet eme' csudalatos kérésnek ? PJMAÍ : Nem egyébb , kegyelmes Fejedelem, hanem csupán ez; ama' tiz- ezer forintokat magam kévánnám, úgy - mint Káplár, ki-fizetni ama gonofz Zsidónak. AKÓS, el - mofolyogva : Igen jól vagyon , Rimai. Kelly-fel tehát Káplár. Vidd - el eme' Zsidót ama' Tár-házba , holott az illy et én Kmesek Őriztetni fooktanak. RIMAI, ki-húzván kar ágy át : Értem a'parancsolatot.. Bálra Zsidó. Eredgy. Ki-nyomta á Zsidót<, NÁÍHAN : Jaj nékem kár - vallott embernek. Oda lettem egy lábig. A' Zsidónak el - mentte után , nem csudálhatta e.UegeiigŐ-kép

pen Gyárfás annak kő-felvét, és hallatlan embertelenségét, Bofzfeonkodtak ellene a' többiek - is mindnyájan. így feóllott pedig GYÁRFÁS: Iftenteíen Zsidó! Se Pokla, fe Menny-orfeága a' Pogánynak. — íme mire viheti az embert a' Pénznek fzer- felett való kévánsága ! —- Ama' kofzos tiz-ezer forintokon el - akarta*anni a.Z. ártatlannak vérét, — D d 4 Édes