Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

V. SZAKASZ. II. RÉSZ. 3

8 T don jó egéfségedról tudósítafzfz ; bizonyofsan eine' fzavakra kellene vetemedned: hogy femmi bajod fem voit akkor-is, midőn az Álláfou ízem - bé - kötve valál; ha-mindgyárt egy harapásnyit hazunnál-is benne. Legyen áilhatatoí'fan jó kedved, édes Juliufom. Meg - látod : hogy ezen Orvoíságnak - is jobb erejet tapafztalod. APALIN : Igaz bizony. El-is-kell immár kezdenünk a' vele éléft. Ezeket mondván Apalin , hirtelen fel-kele Izékéről, és az Orvofsághoz nyúlván, azt, Juliánának fzámára meg-akarta nyitni. De Vernika nagy hamarsággal ki ragadván kezeiből az üveget, maga kévánt neki fzolgálui. Elsőben a' fen - iráft igy olvafta - el VERNIKA: Sziv-erÖsítÓ ital. Minden fertályban egy hanál: — az-után így fzóllott : Ezen fzív - erősítő italra nékem - is vagyon fzükségem , és talán nagyobb, mint Juli ufómnak. Mert ugyan: ha te nem féltél-is a' haláltól ; ineg - ijedtem ám én. Lásd , édes Juliufom ! Egygyiit igyuk ezen Orváfságot. Én ifzom pedig leg - el Ól, Orvofságot tótött ofztán Vernika a' kalánba; és azt elófzör maga meg-itta. Az - utáu meg-akarta-töríilni a' kanalat. Vernikának ezen igyekezetét látván Juliána, a' Kanál - meg-törüléll éppen meg - tiltotta, így fzóllván A a 4 JE-