Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

L SZAKASZ. T. RÉSZ. Ezeket el - hadarván a' Titkos, kürnyülnézte a' Piacznak minden fzog-lukait. El-kergetvén maga mellől a' tova ácsorgó gyermekeket- is, a' Parafztokhoz alattomban így fzollotc SCHELMAJER: Hallyátok. De figyelmeteffen fel-is-vegyétek igaz fzavaimat. — O maga Juliána az : ki Akós-fejedelmünknek Udvarából ki-lopta az arany Pereczeket — Tudhattyátok tehát okát, mért marafztaltalak itten benneteket — Moít tehát : Akós - fejedelmünknek, ő kegyelmének Nevében azt parancsolom Dongó-Kákának: hogy, ha Pap • falvára vifzfzamen end etek, Juliánát, ama' le-zártt Kincstartónak , Maeskáfi Mihálynak, Leányát ragadgyátok-meg. Ofztán őtet, femmit fe hajtván jajgatáfaira, fzoroffan meg-kötözve, ide Kolosvárra, a' tömloczbe hozzátok. Ennek pedig még mái napon meg-kelletik • lenni. E' kemény fzavakat hallván a' lágy fzívű Parafztok , egéfzlen el - ifzonyodtanak. El - ejtette Dongó ijedtében Páczáját, és hóna alól süvegét. Káka az Egekre vetette fzemeit, és Juliánának, azon ártatlan Kis-afzfzonynak fzerencsétlen órában történtt fzületéfe óráját keferveffen meg • iiratta. Magához térvén Dongó, Schelmejernek fzemeihe nézett, és toile iímétt az egekre fordulván , igy fzóliott DON-