Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)
%(> AZ ARAN Y P KRECZEK. r Ezeket hallván a Titkos * elsőben a fejét csóválta. Eme' Parafztoknak Maeskáfi Mihályhoz hajló fzivefségeket éppen nem - fzerette. Ugyan-azért: mivel a' gonofzság egéfzlen megrögzött utálatos fzívében, eme' Parafztoknak fzívekbol-is egéfzlen ki-akarta irtani azon ártatlan Kincs - tartót. így fzóllott tehát hozájok SCHELMAJER: Igen nehéz veletek Parafzt Emberekkel bánni. Tök - kolopok vattok. Orrotoknál tovább fe láttok. — Gondollyátok-é: hogy Maeskáfi Mihály ollyan ember a'-minőnek lenni vélitek? — Korán fem —• Jól meg-értsétek, a'-mit mondok — Ki Urát meg-csallya, előbb - utóbb Iftenének fern hive. — Ezen Kincs - tartó csak más-fél-efztendeig fzolgál Akós - Fejedelemnél, ime! tiz-ezer forintokban csalta-meg a' Fejedelemséget. — Én tudom, a'-mit tuduom kell.. — Midőn Ő ennek-előtte a' Szerémi Herczegségben Tifzttartó vala 1, könnyű vala néki meg-gazdagodni. Azon uralkodó Herczeg igen jó Ur. Él maga ; mást-is élni hagyott. Maeskáfi Mihálynak tolvajságai el - valának titkolva ; el -is-lehettenek. Tudgyátok - é: mért? Kálmán,- a' Herczeg-úr-fi, nagyon szerette Juliánát, 's-mostanában-is szereti. A' többit értsétek reá. — De bezzeg: midőn Erdélybe jöve Akós-feje* delmiinkhez; tüftént a' fzérdeken kapák Macskán .
