Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)
I. SZAKASZ. V I I . RÉSZ. 19 arany Pereczeket, annak élete' meg-hagyását, minden büntetés nélkül, Fejedelmi ízavára fogadgya Ó Kegyelme. Ha pedig valaki azon arany Pereczeket, magát a' Tolvajt meg-nemcsiphetvén ; elo-állíttya, annak jutalma nyolczezer forint léfzen. De ha ki mind a' Tolvajt, mind az arany Pereczeket kézbe fzolgáltattya , annak bérét tiz-ezer forintokra fzabja Kegyelmes Urutik , Akós - fejedelmünk. — Már pedig : hogy - ha a' Tolvaj maga alattomban vifzfza «nem - hozza azon el-lopott Jófzágot; hanem más valakitói meg - fogattatik, és eloállitatik : Fejedeimi méltóságára fogadgya Akósurunk Ó kegyelme : hogy aina' Tolvajnak, akár mi Nemességü iégyen, femmi • féle-képpen megnem-engedne; hanem Nyak-kötél által e' világból a' máfikba Üzettetné lelkét, minden irgalom nélkül. Ki-hírdetódött harmadfzor; Schelmajer, Akós - Fejedelemnek ó kegyelmének Titkofsa által, a' Kolos vári Piaczon, elegendők előtt. KÁKA : No ! Az Ifíen kegyelmezzen ama* Tolvaj' fejének. Én bóriben lenni nem - kévánllék. SCHELMA JER : Tehát Tí mind-a'-ketten Pap - falváról valók vattok ? KAKA: igen-is, Tekintetes Uram. SCHELMAJER : Tehát jól ismerhetitek ottan Macskád Mihályt, Akós-fejedelmünknek B vóitt
