Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

Cl. SZAKASZ. IX. KÉSZ. 135 ve nem házasodhatnak; itéllye-meg maga Kapitány • úr : minő névvel lehefsen nevezni azon fzeretetet, melly'kettőjük klVzött vagyon. BÁLINT: Tehát mi mindnyájan olly fzerencsétienek vagyunk, Kegyelmes Fejedelem: hogy édes Atyámnak Házában iámpáfsal fe ta 11 állyon - fel valaki egy lelket, ki gyanúba ne efett volna. — — Edes Húgom ! fzerelmes Juliánárn.t — Azt véiltém, hogy csupán csak tereád femmi rofzfzat nem foghatnak az irígyke* dő gonofzok. É

Ts íme! Te fe vagy mentt he^ gyes fogaiktól. Kegyelmes Fejedelem! Mivel adhatott 0 okot a' rágalmazásra? AKÓS: Azzal; mert J a*-'mint hallom, ékés teremtés lévén, ábrázattyáu hordozza a' lépet. >

T '' ' ' w uő í v BÁLINT: lítenem ! tehát ékesnek teremtetui, annyit téfzeli : mint Ifteiv oftorà alá vét* tétiii. ' L AKÓS: Adgyuk ehheáf a' mézes fzava* kat ; a' jó-íz válafztotta ékes Ruhákat: már akkor femmi kételkedés benne: hogy egy Herczeg-is bele - botolhafsön V bele - akadhafson. BÁLINT; Tí-is tehát , fzerenesétlen Ruhák,' édes Hugómnak fzennyei vagytok? —» Kegyelmes Fejedelem! íme Schelmajernek, ama* Titkosnak fe ütközött egyébb ízeméibe , midőn fzerenesétlen Atyámnak ágyát meg - vetette, -r Kegyelmes Fejedelem! Bizonságúl hívom mind Men-