Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

123 AZ AR AN T PERECZEK. közönséges akaratty okból, a* Fejedelemség­től meg - fofztatott) ifmétt a' Fejedelemségre tö­foglratom. Mert igen jól tudom azt én: a' kicsiny Magv'ar ero init téfzen, ka bár, mint JAEGEN­BORF, és MANSZFELD, a' mi időnkben valahány ezer embert bé-küldenénk-is. De talán Kegyel­med-is perpcnddlta ezeket; és más, nem ez czéllya a' fegyvernek kezébe vételének. Kit én el-is-hit­tem. Hanem nézheti talán magát, és állapottyának nevelését. De arra-is kicsinnek tartom a' Kegyel, med' maga' erejét; hanem, ha azokat vefzi melléje, a'-kik Maga'fzeméllyének-is ellenségi Kegyelmednek; 's fzomjúhozzák közonségeíTen - is Nemzetünk' vérét, és hátra-mavadott kis réfzecskéjét Hazánknak. De ez-is micsoda Kerefztéoység, vagy micsoda Jutalom ? csak a' mí idonkbeli példák-is igen meg - mutattyák, 's - nem hifzem: hogy a' Terméfzetnek ízelídsége an­nyira meg-vadúlr volna Kegyelmedben, hogy Torok prédája alá kévánna vetni bennünket, ügy - mint ma­ga' vérct, és nemzetéi Ezen kiviil : a'-mint KÉRI János Uramnak-is láttatott valami declaratio ~ t adni ; nézhetné talám az Orfzág'javát, és Nemzetünknek fza­badságit Kegyelméd, melly talán magában gonofz nem volna , de fegyverrel azt fem viheti Kegyelmed végbe; sott inkább involvál bennünket, magunk koztt fém egygyezketvén - meg ; 's-el - vefziink úgy - is. Es így : mind a* felyül meg - írtt dolgok , és módok nem egyebet néznének, e'fzegény Hazának, és meg­kevefedett, 's - talán keferedett Nemzetünk' vefzedel­ménél. Semmi úton nem javallhatom azért a' fegy­vert. Mert látom azt - is : hogy kemény fegyvert ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom